Szekszárd, Tolna megye székhelye, a Dunántúl keleti részén, a Dunától légvonalban körülbelül tíz kilométerre, Budapesttől közúton 140 km-re, déli határunktól 50 km-re található.

Szekszárd területén már 5-6 ezer évvel ezelőtt éltek emberek. Régészeti leletek tanúsága szerint jelenlétük a kelta kortól állandósult. A rómaiak korában Szekszárd, akkori nevén ALISCA, már fontos szerepet töltött be. A honfoglalás után ez a terület is Árpád fejedelmi törzsének szálláshelyéhez tartozott, a források ekkor Zegzardu néven említik.

I. Béla király 1061-ben bencés apátsági templomot alapított a városban. A XV. században Szekszárd a virágkorát éli. Többször tartózkodik Hunyadi Mátyás a városban, sőt 1463-ban országgyűlést is tartott. 1526-ban II. Lajos király Mohács felé átvonult Szekszárdon. Az ország három részre szakadása után a város török fennhatóság alá került, 1541-től szandzsákszékhely lett.

A település lakossága az 1686-os felszabadítása után mindössze 12 családból állt. Mérey apát az ideköltöző telepeseknek 3 év adómentességet biztosított. Ennek is köszönhetően az ezt követő évszázadban a betelepítések és bevándorlások következtében a lakosság száma 6300 főre nőtt.

A XVIII. században Szekszárd ismét virágzó város lett. 1780-tól Tolna vármegye székhelye, ahova 1789-ben II. József is ellátogatott.

1794 augusztusában tűz ütött ki Szekszárdon, a hatalmas szélben néhány óra alatt szinte az egész város leégett. Ezután Szekszárd polgárai újból felépítették lakóhelyüket.

A XIX. századtól a mezőváros jelentős fejlődésnek indult. Új üzemek létesültek: selyemgombolyító, nyomda, posztó-manufaktúra. 1883-tól indul meg Szekszárd és Budapest között a menetrendszerű vasúti közlekedés.

A század végén több új oktatási, egészségügyi, művelődési intézmény kezdte meg működését.

Szekszárd a XX. században tovább növekszik, a két világháború ellenére lakói száma megháromszorozódik. A II. világháborút követően városunkban is lezajlanak a korszak jellemző változásai. Mindezek ellenére Szekszárd megőrizte a harmadik évezred küszöbén is sajátos kisvárosi hangulatát

[ Vissza a lap tetejére ]